Tudománytalannak minősül a gyógyfürdőzés?

A hónap legnagyobb meglepetését számomra az a felfedezés jelentette, hogy a gyógyvízhasználat sem tekinthető teljes egészében „evidence based” módszernek. Tehát annak ellenére, hogy a hivatalos orvoslás használja, eszköztárának részét képezi, szigorú értelemben véve sok betegség esetén nem bizonyítékokon alapuló módszer, hatásosságát egyes alkalmazási területein nem igazolják kettős véletlen kísérletek vagy más, a tudomány által elfogadhatónak ítélt kutatási eredmények, ezért sok esetben csupán tapasztalatokon alapuló, hagyományos gyógymódnak tekinthető.

Király Gyógyfürdő, Budapest

Apró rés a pajzson, de jó tudni, hogy még egy ennyire alapvető kiegészítő gyógymód sem jár sokkal előrébb a rá vonatkozó kutatások számát tekintve, mint mondjuk a kineziológia…

A fürdőzés hagyománya egyébként igen ősi gyógymód. Legyen szó akár gyógyvizes, akár hőterápiás vagy gyógynövényes fürdőről, ez az egyik legősibb alkalmazott gyógymód, amelyhez nem csupán a test, hanem a lélek és a szellem megtisztulása és gyógyulása is kapcsolódott.

…még a vízilovak is használják

A föld vízkészletének legnagyobb része tavak, folyók, tengerek formájában helyezkedik el a felszínen. Léteznek azonban olyan rejtett kincsek, melyek csak ritkán törnek a fel. A gyógyvíz, vagy más néven ásványvíz, a földalatti kőzetek gőzének lecsapódásából s a beszivárgó, szűrt vízből keletkezik. Míg eléri a felszínt, számtalanféle összetételű kőzeten halad át, melyből felveszi az értékes ásványi anyagokat, hogy aztán ezekben az értékes anyagokban, bizonyos oldott gázokban, esetenként pedig még radioaktivitásban is gazdagon és felmelegedve törhessen a felszínre.

A gyógyfürdőzés a szó szoros értelmében ma már kizárólag a gyógyvizek terápiás alkalmazását jelenti. Nem azonos a hidroterápiával (víz fizikai tulajdonságainak használatával gyógyít) és a balneoterápiával (fürdőterápia: gyógyvizet használ, azok fizikai és kémiai tulajdonságait is alkalmazza), hanem kifejezetten a gyógyvizek összetevőinek gyógyhatásának alkalmazásán alapul.

Rudas Gyógyfürdő, Budapest

Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentős felszín alatti vízkészlettel rendelkezik. Területének mintegy 80%-án található hévíz, és a hévíz-előfordulások nagyobb részénél a víz összetétele alapján lehetséges a gyógyvízzé nyilvánítás is.

Jelenleg 1289 termálforrás, 17 minősített gyógyhely (Hévíz, Bükfürdő, Sárvár, Balf, Zalakaros, Harkány, Balatonfüred, Parád, Lillafüred, Kékestető, Eger, Mezőkövesd, Debrecen, Hajdúszoboszló, Gyula, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Szigetvár), 36 minősített gyógyszálló és 83 minősített gyógyfürdő található hazánkban, valamint 224-féle ásványvíz és 5 gyógyiszaplelőhely. Ez alapján elmondható, hogy hazánk a gyógyvizek országa.

A gyógyvizeket elsősorban kémiai összetételük alapján csoportosítjuk, és ennek megfelelően határozható meg az alkalmazásaik indikációs területe is. A magyarországi gyógyvizek az alábbi csoportokba sorolhatók: