Nagyböjti megtisztulás – honnan ered?

„A nagyböjt elsősorban nem a lemondás, hanem az odaadás időszaka. Azért mondok le bármiről is, hogy ezáltal szabadabban adhassam oda magam az Úrnak.”

Igen nagy oktalanság volna azt gondolni, hogy csak a keresztények böjtölnek, és ez egy fanatikus és önsanyargató középkori bünti, hiszen már jóval Krisztus születése előtt is böjtöltek a zsidó hagyományban a pászka ünnepe előtt. Gyakorlatilag a Jézus Krisztus halálához és feltámadásához kötődő húsvéti ünnepkör egybeesik azzal a pászka ünneppel, amelynek végére Jézus Jeruzsálembe érkezett – mint utóbb kiderült, meghalni, azaz „lerombolni a templomot, és három nap alatt építeni újjá”. De jelen volt a böjt már az ókori görögöknél is a gyógyászatban, és valamennyi ázsiai vallási hagyományban is – gyakorlatilag az összes világvallásban, és persze az elavult vagy újonnan divatos, kevésbé világvallásokban is. Az iszlám szeptemberben tartja egyhónapos böjtjét, a ramadánt, a buddhisták háromhónapos téli elvonulása épp a nagyböjt végére fejeződik be, és szorosan követi a „buddha születésnapi szertartás” (épp a feltámadás ünnepén? Meglepő…), a jógik aszkétaéletet éltek, és rendszeresen böjtöltek (már azok, akik ettek egyáltalán)… és igen, az emberiség történelme során a Föld minden részén a testi-lelki gyógyulás eszköze és segítője a méregtelenítés, testünk és tudatunk megtisztítása, a böjt és az elmélkedés.

Ettől függetlenül maga a nagyböjt elnevezés egyértelműen a keresztény hagyománykörhöz kötődik, tehát szépen, általunk is követhető módon európai igényekre szabott – ami jó, feltéve, hogy a magyar népet annak eredetét tekintve egyáltalán valamelyest európainak lehet nevezni –, és idejét, jellegét és hosszát tekintve a természet helyi erőivel próbál harmonizálni (legalábbis remélem, és ez amúgy mindenképpen jó, akárhol is legyen az ember).

A nagyböjti időszak a farsangot követően, pontosan húsvét előtt 40 nappal kezdődik, „húshagyó kedden” – illetve lényegében „hamvazószerdával” indul, csak a húshagyó kedd egyértelműbb elnevezés, azt hiszem –, és egészen húsvétig kitart. A lemondást (ami, mint megtudtuk, inkább felajánlás) kissé megszakítja a nem az éttermi féláras kínálatban, hanem a népi hagyományban(!) elhíresült  „torkos csütörtök”, amikor is még gyorsan be lehetett falni a téli „maradékot” (a mostanra amúgy is lassan elfogyó, többnyire decemberben a kertvégi ólban leszüretelt szalonnát, kolbászt, hurkát, meg mindenféle sertéshúst, meg a nyár óta erősen megfogyatkozott taglétszámú, még lábon járó baromfiszerzeteket).

Érdekes módon hamvazószerdán zajlanak a házszentelések is, ami – bár nem tudom, hogy ezen gondolkodik-e a keresztény egyház – elképesztően szimbolikus dolog is lehet, hiszen maga a test is valójában a lélek háza, s ahogy megtisztítjuk a testet a lélek számára, úgy avatja be a test otthonát, a test házát is a felszentelés. Akárhogy is, szerintem ezt érdemes fontolóra venni: legyen a böjtölés első lépése lakókörnyezetünk megtisztítása!

A böjt lényege a lemondás, a felajánlás, az, hogy nem csak a test tisztul meg, hanem vele együtt a lélek is. Ne torzítsuk, anyagiasítsuk el böjtünket, hanem ténylegesen használjuk fel áldozatunkat életünk megszentelésére!

Bármely lemondás lehet a böjtünk tárgya, nem csak étel. Bármiféle méreg, lett-légyen az alkohol, cigaretta, hús, gabona, de akár a TV vagy az internet is, a lényeg, hogy negyven napon keresztül minden áldott nap mondjunk le valamiről, hozzunk áldozatot azért, hogy életünk szebb, tisztább, együttérzőbb, általában véve emberibb és boldogabb lehessen!

Vigyázat! A böjt nem fogyókúra, nem is érdemes a fogyás motivációjával belekezdeni, hiszen egy-egy szigorúbb böjtöt követően nagy lehet a visszahízás veszélye! Ha ez nem hiányzik, böjtöljünk inkább enyhén, de okosan, igyekezve a böjt ideje alatt is fedezni a napi alapanyagcsere-szükségletünket, és léböjt helyett válasszunk testünk számára megfelelő kalóriabevitelt biztosító böjtkúrákat: húselhagyást, gyümölcs- és zöldségnapokat, szigorú egyféle étrendet alkalmazó diétákat! Ez is már fantasztikus megkönnyebbülést jelenthet a szervezetnek, és kiválóan kivédhető vele a böjtöt követően kíméletlenül támadó, gonosz kis jojó.

Fontos szabály a böjtben: minél szigorúbb böjtöt tervezünk, annál hosszabb legyen annak előkészítése és levezetése! Az előkészítő és levezető szakasz egy teljes vízböjtkúra esetén (mikor csak és kizárólag vizet és édesítés nélküli gyógyteákat fogyasztunk) például legalább a böjt hosszának a fele kell, hogy legyen. Tehát a böjtnek, ahogyan a testnek is, megvan a saját dinamikája, nem érdemes benne elmenni az extremitások felé! Így aztán ha eddig még nem készültünk fel a negyvennapos léböjtre, most ne essünk neki rögvest, de már holnaptól a koplalásnak, hanem egészségünk védelme érdekében válasszunk inkább valamilyen más, enyhébb módszert, vagy kezdjük el most a felkészítő szakaszt, és osszuk a böjtünkből megmaradt harminchat napot három részre: 9 nap felkészülés – 18 nap böjt – 9 nap levezetés! Szerintem elsőre ez is nagyon szép, és épp elég.

Annak érdekében, hogy megértsük a böjt hatásmechanizmusát és lényegét, a következő Nagyböjti megtisztulásos bejegyzésben a wellness és selfness világában sokat emlegetett méregtelenítő kúrákról fogok beszélni, amelyet természettudományos körökben gyakran eget verő baromságként emlegetnek, ám a számos tudományos ellenlábasra találó tisztítókúrák népszerűsége évezredek óta nem csökken, ezért én nem hiszek nekik, és körüljárva a témát alaposan megvizsgáltam a tisztítókúrák lehetséges egészségügyi előnyeit, és igen: írtam róla még egy cikket.