A shinrin-yoku, azaz az erdőfürdő módszertana egy nagyon tág teret igyekszik teremteni az erdőfürdő-séták során, amely egy megengedő, elfogadó hangulatot biztosít. A szabadság azonban ebben az esetben sem jelent korlátok nélküliséget, hiszen akkor akármi megtörténhetne. Adódik a kérdés: mit várhatsz el az erdőfürdő vezetőjétől és te magad, résztvevőként vajon mit tehetsz azért, hogy ebben az elfogadó térben jól érezd magad?  

Már a gyermeknevelésben is megjelenik az örök kérdés: mi lehet a feltétel nélküli elfogadás és a követelménytámasztás megfelelő aránya? Meddig nyújtanak biztonságot a keretek, és honnantól korlátoznak fölöslegesen? Erről a kérdésről nehéz általános irányelveket megfogalmazni, hiszen minden ember és minden helyzet más és más reakciót kíván tőlünk akkor is, ha szülőként vagyunk jelen, és akkor is, ha egy csoport facilitátoraként, vezetőjeként dolgozunk.

Az erdőfürdő esetében a konkrét keretek és határok valamelyest függhetnek a vezető és a résztvevők személyiségétől. Etérő lehet, hogy ki hová helyezi a hangsúlyokat és a határokat, mi az, ami az adott embernek belefér, és mi az ami már nem fér bele, mi az, ami fontos, és mi az, ami kevésbé lényeges.

Ennek ellenére vannak bizonyos alapelvek, amelyekre érdemes lehet tekintettel lenni. Ezeket az alapelveket összegyűjtve, néha az volt az érzésem, hogy lényegében mindegyik ugyanazt jelenti, csak másféle köntösben, és bármelyikük lehetne egy alapvető emberi érték, elfogadott szociális magatartásforma is egyben.

Tapintat, figyelmesség

Az erdőfürdő esetében különösen fontos lehet, hogy odafigyeljünk a saját érzéseinkre éppúgy, mint másokéra. Hogy tekintettel legyünk egymásra. Az erdőfürdő terében a szívek és a lelkek sokszor egészen tágra nyílnak. Van, hogy ez az örömteli nyitottság erősebbé tesz bennünket, de az is előfordulhat, hogy sérülékenyebbekké válunk általa. Fontos tehát, hogy odafigyeljünk egymásra, és az is fontos, hogy merjük jelezni, ha valami számunkra nem komfortos.

Különösen szép formája a tapintatnak, amikor akár olyan dolgokra is tekintettel tudunk lenni, mint az ideológia, amelyet társaink követnek. Például ha egy részben vegán közösségbe, otthonba magunk is vegán ételt viszünk, vagy tiszteletben tartjuk a mások számára szent dolgokat, esetleg adott nemzet hagyományait (pl. nem káromkodunk keresztények jelenlétében, nem sütünk szalonnát egy sámánista szertartási tűzön, indiaiakkal étkezve nem nyúlkálunk bal kézzel a közös tálba, koreaiak társaságában nem fújunk orrot stb). Ezeket a határokat egyébként gyakran halványan meg is érzi az ember valamiféle belső kényelmetlenség formájában. Ilyenkor legjobb, ha kérdez, engedélyt kér, és figyel a válaszra.

Bizalom

Annak érdekében, hogy a biztonságos, támogató légkör fenntartható legyen, az erdőfürdő során érdemes lehet tartózkodni mindenféle kritkai és tanácsadó megnyilvánulástól. Jót tesz, ha inkább a saját élményeinket, érzéseinket fogalmazzuk meg, és figyelmünket arra irányítjuk, ami mi magunk tapasztalunk, vagy ami valakivel közös.

Nem szükséges megoldanunk egymás életét, a kéretlen segítség elviheti az egész csoport fókuszát, és kellemetlenül érintheti azt, aki beszélt. Ehelyett érdemes bíznunk abban, hogy a saját életében mindenki saját maga a leginkább kompetens, és abban is, hogy a csoport vezetője képes megfelelően támogatni az embereket a folyamataik organikus lezajlásában, és szükség esetén közbelép. A közösség tagjaként leginkább ítéletmentes figyelmünkkel, tanácsadás helyett mellérendelődő hozzáállásunkkal, elfogadó odafordulásunkkal tudjuk támogatni társainkat, és az egymásba vetett hittel, bizalommal.

Titoktartás

Habár az erdőfürdő során kötelező érvényű titoktartás keretet nem minden vezető fektet le, hasznos lehet észben tartanunk, hogy az erdőfürdő során a körben megosztott élmények tulajdonosa az, aki elmesélte őket. Meglehet, hogy abban bízva tette ezt meg, hogy az elmondottak a csoportot nem hagyják el, és igényt tart a diszkréciónkra.

Érdemes megengednünk egymásnak, hogy a saját élménye felett mindenki önmaga rendelkezzen, mégpedig kizárólagosan, és lehetőség szerint inkább ne beszéljünk a csoporton kívül a más által elmondott, tett vagy átélt dolgokról az ő egyértelmű beleegyezése nélkül. Bizonyosan van saját élményünk is elég, amiről mesélhetünk, és bizony meglehet, hogy sokkal többre is jutunk vele…

Világnézeti, ideológiai semlegesség

Az erdőfürdőzés nem egy vallás, ennél fogva sem nem spirituális, sem nem nem-sprituális, így nem is kizárólag természettudományos alapokon nyugvó módszertan.

A shinrin-yoku, azaz az erdőfürdő egy olyan tudományosan is alátámasztott, mégis évezredes hagyományokkal bíró gyakorlat, amelyet bárki a saját világnézetének megfelelően végezhet. Senki számára nem kell, hogy problémát okozzon megszagolgatni egy csodálatos taplótelepet a fán, vagy elüldögélni egy patak mellett és megcsodálni a fény játékát a vizen. Még csak egy fa életét, viselkedését és szükségleteit tanulmányozni sem feltétlenül „Istentelen animizmus”, éppúgy tekinthető keresztény kontemplációnak is.

Ugyanez fordítva is igaz: nem sajátítható kis egyetlen ideológia számára sem a természethez való kapcsolódás élménye, hiszen mi, emberek, mindannyian a természet egyenrangú részei vagyunk. Senki, sem tartozik jobban vagy kevésbé a világhoz, amelyben élünk, mint bármely, esetlegesen eltérő világnézettel rendelkező társa.

Fontos tehát tisztában lennünk azzal, hogy annak, aki mélyen spirituális meggyőződéssel van jelen, éppúgy joga van a saját élményvilágával jelen lenni, mint annak, akit a kortizolszint csökkenésére és a falósejtek számának növekedősére vonatkozó kutatási eredmények győztek meg. E tekintetben nincs különbség, és az erdőfürdő nem hivatott bebizonyítani senki igazát a tekintetben, hogy melyikük élményei a „helyesek”, „valódiak” vagy „elfogadhatóak”. E tekintetben semmiféle kritikai hangnak vagy vitának, elutasításnak nincsen helye egy erdőfürdő folyamat során.

Az erdőfürdő során minden élmény helyes és elfogadható, amit a résztvevő átél, megtapasztal.

A nem-ártás elve

Az élet során elkerülthetetlen, hogy ezzel vagy azzal kellemetlenséget okozzunk más élőlényeknek, vagy akár el is pusztatsuk egyik-másik élőtársunkat. Egyetlen puszta lélegzetvételünk mikroorganizmusok ezreinek halálát okozza, és egyetlen lépésünkkel százakon taposunk. Mégis fontos, hogy igyekezzünk az erdőfürdőzés során a lehető leginkább tudatában lenni annak, hogy hatással vagyunk a környezetünkre, amelynek lakói maguk is élnek, és a saját életük és jóllétük, egészségük éppen olyan fontos a számukra, mint nekünk a miénk. Törekedni érdemes arra, hogy szándékosan ne okozzunk kellemetlenséget senkinek. Igaz ez akkor is, amikor csak egy levelet szeretnénk leszakítani egy fáról, és akkor is, amikor mások jóérzését sértjük meg.

Sokak szerint ha úgy érezzük, a növény megengedi, hogy vegyünk „belőle”, akkor lehet. Én erdőfürdő vezetőként inkább azt támogatom, hogy amit lehet, azt inkább a lehullott dolgokból szedjünk fel, ha épp alkotunk valamit, ha kell valamihez, és csak azt szakítsuk le az élő növényről, amit feltétlenül szükségesnek találunk.

Általános elv lehet, hogy ne csináljunk olyat, ami nem feltétlenül szükséges és amihez az érintett felek nem adták hozzájárulásukat.

A tisztelet

Az elutasítottság, a kirekesztettség és a megszégyenítés, leszólás élménye az emberek számára általában bántó, esetenként pedig akár traumatikus is lehet, ahogyan az is, ha olyasmit tesznek velük, amihez nem járultak hozzá. Az ilyen viselkedéstől érdemes tartózkodni az erdőfürdő során, és a lehető legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel fordulni társaink és a természet felé is.

Nem támogatott általában az erdőfürdő során a megkülönböztetés semmilyen formája. Sem faji, sem nemi vagy világnézeti hovatartozás alapján nem minősítünk embereket. Sem közvetlenül a jelenlévőket, sem általánosságban egy-egy eszmét, hiszen nem tudhatjuk, hogy van-e köztünk olyan, aki számára ez bántó.

Érdemes lehet ezért tartózkodnunk mindenféle kritikai hangtól, legyen szó akár politikai vagy világnézeti kérdésekről, akár bárki érzéseiről, viselkedéséről – beleértve saját magunkat is.

Tartsuk észben, hogy a bántás és az ítélkezés oka gyakran a félelem és a tudatlanság, nem pedig a rosszakarat, és alapvetően inkább azt a személyt minősíti, akitől ered! A félelemből eredő cselekedetek pedig ritkán vezetnek a nagyobb jó felé.

Szeretnéd kipróbálni ingyen?

Ha kíváncsi vagy, milyen egy vezetett erdőfürdőélmény, letöltheted az ingyenes érzékek felébresztése meditációs hanganyagot.