A reggelek forró, szívmelengetően illatos, frissítő itala a kávé, és az áldásos hatású koffeinje évtizedek óta vita és vizsgálódás tárgyát képezi egészségtudományos körökben. Milliók fogyasztják, és milliók félnek tőle, de valójában ma már tudjuk, hogy a megfelelő minőségű, helyesen elkészített kávé fogyasztásának áldásos hatásai (értsd: életet ver belénk reggel) a legkevésbé sem egészségrombolóak, és számos betegség megelőzésében játszhatnak szerepet.

Egy apró szösszenet az ítélkező (és nemítélkező ;) :P ) tudatnak

Górcső alá vette hát egy kutatócsoport a Buffalo Egyetemen a kávét, génjeit és működését, és az alábbi, igen üdvös megállapításokra jutottak:

1. A kávé ízének és illatának kialakításáért speciális gének felelősek.

A kávénövény külön erre specializált nagyobb géncsaládokat tart az alkaloidok és a flavonoidok szintetizálására. Az így termelt linolénsav adja a pörkölés után a kávé illatát és keserű ízét. A flavonoidok tulajdonképpen növényi színanyagok, amelyek egyes fajtái rákmegelőző hatásukról is ismeretesek.

2. A kávé és szintén koffeint termelő növénytársa, a kakaó nem rokonok.

A kávé másféle géneket használ a koffein előállítása során, és másféle lépések során termeli meg azt, mint a tea vagy a kakaó, ami arra utal, hogy az evolúció során legalább kétszer jelent meg, és ezek a növények nem állnak rokonságban egymással.

3. A koffeinre a beporzó rovarok ugyanúgy rászoknak, mint az ember.

A koffein egyaránt segíti a növényt egyes rovarok (kártevők) távol tartásában, míg másokat odavonz: a levelekben és babokban lévő koffein elriasztja a kártevőket, a nektárban található azonban serkenti a beporzók memóriáját. 24 óra elteltével a méhek háromszor nagyobb valószínűséggel találnak vissza a koffeintartalmú virágok lelőhelyére, mint azokra, amelyek csak cukorral fizetnek a beporzásért, és még három nap múlva is kétszer annyi méh emlékszik a koffeines virágokra, mint a koffeinmentesekre.

4. A citrusfélék is használnak koffeint.

Koffeint a citrusfélék virágai is tartalmaznak, pl. grépfrút, citrom, pomeló és narancsvirág) ugyanazzal a céllal, mint a kávé: visszacsábítani a beporzó rovarokat.

5. A kávé egészséges.

A kávé egészségre gyakorolt hatásának az egyének szintjén nagyon jelentős eltéréseket mutatnak. Ezek az individuális különbségek számos kutatót motiváltak hatásmechanizmusának megértésére, ezáltal egyre több hasznos tulajdonságára derült fény:

A közhiedelemmel ellentétben a kávé nem fokozza az aritmiát és a szívelégtelenséget.
Akadályozza a cukorbetegség és a zsírmáj kialakulását. (Nem a koffein, hanem a klorogénsav eredményezi.)
Véd a Parkinson-kór ellen.
Csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.